Molnár Zsolt

A kormányzás körfolyamata

 

A kormányzás (irányítás) körfolyamata

 

 

A kormányzás (cselekvésirányítás) rendeltetése

 

A kormányzás (cselekvésirányítás) a szervezet egyensúlyi (cél) állapotban tartásának folyamata, a szervezet a környezetet, a környezeti változásokat, zavarokat észleli és az egyensúlyi állapot megtartása, érdekei elérése érdekében a környezetre hat, igyekezve, hogy azt kedvezően befolyásolja, illetve ha ez nem lehetséges, akkor alkalmazkodjon, illeszkedjen.

A kormányzási (cselekvésirányítási) folyamat feladata a környezetben jelentkező változások kezelése, a zavarok kiküszöbölése, semlegesítése, a lehetőségek kiaknázása.

 

A cselekvés megfelelősége

 

A cselekvés akkor jó a szervezet számára, ha közelebb viszi érdekeinek megvalósulásához, céljaihoz, illetve az ezektől eltávolító környezeti hatásokat csökkenti, ellensúlyozza. Vagyis ha a helyzethez, környezethez és a rendszer érdekéhez is illeszkedik.

A szervezet többféleképpen biztosíthatja, hogy a helyzetnek megfelelő legyen a cselekvés.

 

Helyzetfelismerés

 

A szervezet a környezetére gyakorolt megfelelő, helyzethez illő hatás, vagy alkalmazkodás érdekében a helyzetét, környezetét meg kell, hogy ismerje

Ahhoz hogy cselekvése legjobban illeszkedjen a helyzethez – akkor is, ha uralkodik a környezetén, akkor is, ha alkalmazkodik hozzá – hogy a megfelelő viselkedést, ráhatást vagy alkalmazkodást ki tudja választani, meg tudja valósítani, véghez tudja vinni, megfelelő helyzetfelismerésre van szükség.

 

Helyzetek és cselekvések összekapcsolása

 

A szervezet számára a helyzetekkel való megfelelő bánás létfontosságú, mindig odaillő cselekvést kell kiválasztania.

Minél szerteágazóbb a helyzetek köre és minél bővebb, összetettebb a cselekvések halmaza, összekapcsolásuk, adott helyzethez illő cselekvés kiválasztása, illetve adott cselekvéssel kezelhető helyzetek megadása, annál összetettebb feladat.

 

A kormányzási kör

 

A kormányzási kör feladata a cselekvések megfelelőségének biztosítása. Ehhez alapvetően a következő feladatok elvégzése szükséges:

A helyzet megismerése.

A helyzet és a cselekvés összekapcsolása.

A cselekvés elvégzése.

A cselekvés eredményének és az érzékelt helyzetnek az összekapcsolása.

 

Mindez részletesen a szervezet szempontjából:

1. A szervezet hatni igyekszik a környezetre, mely hatást igyekszik a helyzethez illeszteni.

2. Ezért a szervezet a környezet hatásait – melyből a helyzetet felméri – megfelelően fogadja, vagyis érzékeli, észleli, megismeri a környezetet, pontosabban annak a szervezettel kapcsolatban lévő részét, a helyzetet.

3. A szervezet a környezetet befolyásoló, arra hatást tevő folyamatait összekapcsolja az ingerbefogadási folyamataival. A körfolyamat szervezeten belül halad, megfelelő belső folyamatok zajlanak.

4. A belső kapcsoló folyamatok eredményeképpen a körfolyamat eljut a hatást tevő részekig, melyek a helyzetfelmérő folyamatok segítségével kapcsolatban vannak a helyzettel. A szervezet hat a környezetre, annak adott részére, mely nem biztos, hogy a környezet ugyanazon része, mint, ami hatott a szervezetre.

5. A folyamat környezeten belül zajlik tovább, a környezet hatást befogadó részéből folyamat indul el és halad tovább a környezet szervezetre ható részébe, melyet egyéb környezeti részek, folyamatok is befolyásolhatnak.

6. A körfolyamat újra indul elölről.

A szervezeten belüli kapcsolás folyamatát befolyásolják a szervezet egyéb folyamatai, azok, melyek a szervezet belső állapotának, folyamatainak hatását közvetítik a belső kapcsolásra.

A külső kapcsolásra a környezet egyéb folyamatai hatnak, azok folyásolják be.

Láthatóan teljesen tükrös a körfolyamat, a szervezet és a környezet folyamatai felcserélhetőek, ugyanis, ami a rendszer szempontjából hatás, az a környezet szempontjából érzékelés, ami a rendszer szempontjából érzékelés, az a környezet szempontjából hatás.

A menet fenti leírása csak nagyvonalakban a lényeget foglalja össze, valójában jóval összetettebb ennél mindez, sok alfolyamatból, visszacsatolásból, párhuzamos folyamatok sokaságából áll.