Molnár Zsolt

Visszajelzés, előrejelzés

 

Alapvető cselekvésmegfelelőség-biztosítási módszerek

 

 

A cselekvés megfelelőségének biztosítása

 

A cselekvés akkor jó a szervezet számára, ha közelebb viszi érdekeinek megvalósulásához, céljaihoz, illetve az ezektől eltávolító környezeti hatásokat csökkenti, ellensúlyozza. Vagyis ha a helyzethez, környezethez és a rendszer érdekéhez is illeszkedik.

A rendszer többféleképpen biztosíthatja, hogy a helyzetnek megfelelő legyen a cselekvés.

 

Visszacsatolás, javítás (utólagos kormányzás)

 

A szervezet a cselekvés lezajlása után, a megtörtént események eredményének visszacsatolásával, utólagosan javíthat a cselekvésen, a környezetre való hatáson, úgy, hogy utólag megvizsgálhatja, hogy az eredmény megfelelő-e és ezt a későbbi cselekvések javítására használhatja.

A cselekvés megtörténte után pontosan mérhető az eredmény, a helyzethez való illőség.

A szervezet ezzel érdekének akár teljes megvalósítását is elérheti, hiszen az utólagos javítás mindig kétségtelenül megmutathatja a javítás helyes irányát, mértékét, tartalmát.

Hátránya, hogy lassú, sokszor kései, mert ténylegesen meg kell történnie a cselekvésnek, meg kell születnie a hatásnak, eredménynek ahhoz, hogy a cselekvésen aztán javítani, igazítani lehessen. Kockázatos, súlyos esetekben (pl. a rendszer létét, alapvető működését veszélyeztető helyzetekben) alkalmazása veszélyes.

 

Előrejelzés, megelőzés, tervezés (megelőző kormányzás)

 

A szervezet már a cselekvés lezajlása előtt igyekezhet a későbbi helyzetet előrelátni és arra megfelelően felkészülni, vagyis a cselekvéseket előre tervezni.

Ekkor csak becsülni lehet, hogy mi lesz a jó, megfelelő cselekvés.

Ez a várható hatások előrejelzésének, tervezésének folyamata. Az adott észlelt, megismert állapot, helyzet, a korábbi tapasztalatok és a belőlük létrehozott ismeret alapján a rendszer előrejelzi, megtervezi a várható történéseket, és a remélhetőleg eredményes és hatékony cselekvéseket.

A módszer előnye, hogy ezzel a szervezet előre lát, előre tervez, így fel tud készülni a jövőbeli eseményekre, tennivalókra, gyorsabban tud válaszhatásokat, válaszcselekvéseket kidolgozni, alkalmazni, végezni.

Hátránya, hogy nem biztos, hogy így teljesen el lehet érni a legjobb érdekállapotot, célt. A tervezési folyamatok összetettsége, terjedelme miatt általában nehezebben megvalósítható, összetett, „drága” folyamat.

A két módszer egyszerre is alkalmazható.